|
 A magashegységekből származó növények nevelésének és bemutatásának legtermészetesebb módját a sziklakertek biztosítják számunkra. A magashegységek hírnökei meghatározás helyett talán pontosabb lenne a sziklakerti növények kifejezés használata, hiszen sziklakerti növényeink jó része nem a magas hegyvidékekről származik. Egy részük valóban a több ezer méteres csúcsok alhavasi, havasi rétjeinek és sziklagörgetegeinek lakója, de akad köztük sok faj, amelyik az európai középhegységek száraz kopárjain, az eurázsiai sztyeppéken, vagy éppen Amerika prérividékein él. Mások hideg sivatagokból, vagy Dél-Európa, Dél-Afrika, illetve Kalifornia mediterrán hegyvidékeiről származnak. Elmondhatjuk, hogy a sziklakertekben változatos élőhelyekről származó, többé-kevésbé hasonló igényű növényeket tarthatunk együtt.
Miért építsünk sziklakertet?
A sziklakerti növényekkel való foglalatosság sok szempontból a kertészkedés legérdekesebb és legszebb ága. A sziklakertekben nevelhető növények száma nagyon nagy (több ezer faj), amelyek között sok olyan növény akad, melyek kerti tartása nagy szakértelmet kíván. Bizonyos fajok még igényeik alapos ismerete mellett is nagy kihívást jelentenek a kertész számára, de éppen ez a legyőzendő akadály az, amely széppé teszi egy-egy ritkaság felnevelését. Ezeken az oldalakon nem az érdeklődők elriasztása a cél, úgyhogy a fentieket gyorsan ki kell egészítenünk azzal a ténnyel, hogy természetesen nagyon sok olyan sziklakerti növényt ismerünk, amelynek kerti tartása a hazai klímán nagyon egyszerű, és amelyek szépségükben sokszor felül is múlják az igényesebb ritkaságokat. Ha valaki azonban egy picit is belemélyed a sziklakerti növények világába, hamarosan látni fogja, hogy egyre jobban érdeklődik a növényvilág iránt, és lassan olyan fajok veszik körül, amelyekről sosem gondolta volna, hogy valaha majd a kertjében virulnak.
Az első lépések
A sziklakert fő alkotóeleme tehát a növény, a másik pedig a szikla. A sziklák, amellett, hogy a környezetet a növény eredeti élőhelyéhez hasonlóvá teszik és esztétikus hátteret biztosítanak, nagyon nagy szerepet játszanak az ide telepített növények mikroklimatikus igényeinek kielégítésében. A magasabb régiókból származó növények érzékenyek a talaj túlzott felmelegedésére, ezt szerencsére a nagyobb méretű kövek megakadályozzák, mivel talajba süllyesztett részük mindig hűvösen tartja a gyökérzetet. A havasi növények legtöbbje nem bírja a sík vidékek magas hőmérséklettel párosuló perzselő napsütését, ezeknek egy nagyobb kő árnyékában, vagy ha nagy a sziklakert, akkor annak árnyékos, északi, vagy keleti oldalán alakíthatunk ki megfelelő otthont. Annak érdekében, hogy a sziklakert tetszetős legyen és megfelelő élőhelyet biztosítson a sziklakerti növények számára, különös gondot kell fordítani a sziklakert helyének kitűzésére, a terület előkészítésére és elsősorban a kert kialakítására, megépítésére.
Hová tervezzünk Sziklakertet?
Erre a kérdésre nem egyszerű választ adni, hiszen minden kert más és más. Mégis, van néhány alapelv, amelyet célszerű szem előtt tartani:
- A sziklakertet nyílt, napos helyre építsük, távol nagyobb fáktól és cserjéktől, melyek egyrészt lehulló lombjukkal, másrészt a róluk lecsepegő vízzel okozhatnak gondokat. (Kivételt képez az az eset, amikor kifejezetten árnyékkedvelő, árnyas szurdokokból származó növényeket szeretnénk tartani.)
- Lehetőleg kerüljük az erősen szeles, huzatos helyeket. Az átlagosan szeles nyitott helyek természetesen nem okoznak gondot, viszont például két közeli épület között kialakuló szélcsatorna a kényesebb, magasabb páratartalmat igénylő növények nevelését nagyon megnehezítheti.
- Sík terület esetében kerüljük el a belvizes, magas talajvizű területeket a kertben, a sziklakerti növények gyökérzete a pangó vízre különösen érzékeny. Amennyiben nincs más megoldás, drénezéssel (vastagabb kavics, vagy murvaréteg, téglatörmelék stb.) gondoskodjunk a sziklakert területének megfelelő vízelvezetéséről.
- A lejtős területek általában tökéletesen megfelelnek egy sziklakert számára, különösen, ha déli fekvésű lejtőnk van. Ilyen helyen csak arra kell ügyelni, hogy a lejtők alja gyakran fagyzugként viselkedik, ahol a lejtőn lefolyó hideg levegő megreked. Fagyzugos helyre ne építsünk sziklakertet. A fagyzug kialakulását megakadályozhatjuk egyrészt úgy, hogy a lejtő alját szabadon hagyjuk, így a hideg levegő szabadon távozhat, illetve, ha az adott hely felett egy támfalat építünk. Utóbbi megoldással a támfal alatti lejtős területen kifejezetten védett, speciális mikroklímát hozhatunk létre, kevésbé hidegtűrő növényeink számára.
- Sziklakertek építhetők bármilyen talajú kertben, természetesen egy laza, jó vízvezető képességű talaj nagy előny, mivel a kötött agyagos talajokon a sziklakert építésekor jelentős többletmunkát jelent a megfelelő drénágy, vízelvezető réteg elkészítése.
Milyen "sziklát" válasszunk?
A sziklakert vázát alkotó szikla kiválasztását sok dolog befolyásolja. Alapvetően választhatunk vulkánikus kőzeteket (pl. gránit, andezit, bazalt stb.), vagy üledékes kőzeteket, pl. mészkövet, vagy dolomitot, de akár homokkövet is. Magyarországon legtöbbször mészkőből, vagy dolomitból építenek sziklakertet, mivel ez sok helyen hozzáférhető. A vulkánikus kőzetek ideálisak abban az esetben, ha olyan növényeket is szeretnénk tartani, amelyek kifejezetten mészkerülők. Ezek közül a világosabb színű kőzetek (pl. gránit) a legkedveltebbek. Sokan idegenkednek a sötét színű bazalttól és andezittől, de ha közelünkben ezek a legkönnyebben hozzáférhetőek, egy percig se habozzunk, ezekből a sötét színű sziklákból is gyönyörű sziklakertet hozhatunk létre! A lényeg, hogy a kövek színe egyöntetű legyen, ne legyenek nagyon erezettek. Ha kertünk hegyvidéken található, akkor feltétlenül használjunk olyan köveket, amelyek a környéken természetesen előfordulnak, így sokkal természetesebb hatást érünk el. Kizárólag egyféle kőből építsük fel sziklakertünket. Nincs annál mesterkéltebb látvány, mint egy ásványtani gyűjteménynek is beillő, sokszínű kövekből összetákolt sziklakert. A legszebb hatású sziklakerteket a természeti erők által koptatott, felszínre bukkanó kövekből lehet építeni. A vízkoptatta mészkő gyönyörű hatást kelt, és általában mindenféle kőzetre igaz, hogy a természet által koptatott darabok sokkal impozánsabbak, mint frissen bányászott társaik. Mivel azonban hegyvidéki területeink jó része védett terület, ragaszkodjunk a bányákban fejtett kő alkalmazásához, néhány év elteltével az ilyen szikladarabok felülete is átalakul, sokkal természetesebb hatásúvá válik. Ha mégis gyűjtenénk néhány egyedi darabot, sose tegyük azt védett területen és előtte kérjünk engedélyt a terület kezelőjétől. Tökéletes, az időjárás viszontagságainak kitett darabokat találhatunk felhagyott kőbányákban is, ha van ilyen a közelünkben. A kövek mérete szintén alapvető jelentőségű. Apró kavicsokból nem lehet szép sziklakertet építeni, lehetőleg nagyméretű darabokat válasszunk. Arra azonban ügyeljünk, hogy a köveket meg kell tudnunk mozgatni, tehát az olyan kövek, amelyeket két ember nem tud kényelmesen beépíteni, kerülendőek. A sziklakert építésekor mindenféle formájú követ jól el lehet helyezni, nem csak a szabályos alakú kövek felelnek meg számunkra.
Típus és Forma
Mielőtt belefognánk egy sziklakert építésébe, látogassunk meg annyi sziklakertet, amennyit csak tudunk és figyeljünk meg minden apró részletet. Néhány kirándulás a legközelebbi hegyvidék sziklás területeire egy újabb képpel gazdagíthat bennünket, és a látottak sokat segíthetnek egy szép sziklakert kialakításában. Ne gondoljunk itt nagy dolgokra, csak egy sétára a Budai-hegységben, a Mecsekben, a Börzsönyben, vagy amerre éppen járunk-kelünk. Alapötletként szolgáljon itt néhány az alábbiakban:
 Sziklakibúvásokat kialakíthatunk lejtős és sík terepen egyaránt. Lejtős terepen viszonylag egyszerű a dolgunk, a sziklákból úgy kell megépítenünk a sziklakertet, mintha azok együtt egy hegyoldalból kiemelkedő hatalmas szikla föld feletti részét képeznék. Sziklakibúvásos sziklakert kialakítható sík terepen is, ilyenkor minden követ kicsit megdönthetünk azonos irányba, így azok azt a látszatot keltik, mintha egy geológiai erők hatására elfordult kőzetréteg sziklái bukkannának a felszínre.
- Imitálhatunk hasadékokkal átszőtt lepusztult sziklafelszíneket is. Ilyenkor nagyobb méretű laposabb sziklákat illesztünk szorosan egymás mellé, csak néhány centiméteres rést hagyunk közöttük, melyeket beültetünk sziklahasadék lakó növényekkel.
|
|
|
 |
|
- Ha megfelelő méretű lejtős terület és sok kő áll a rendelkezésünkre, építhetünk nagyméretű, lépcsőzetes sziklakertet, ahol az egyes teraszok sok helyet biztosítanak növényeink számára, változatos élőhelyeket alakíthatunk ki. Ilyen optimális esetben szárnyalhat a fantáziánk, de azért a költségekről ne feledkezzünk meg.
|
|
|
|
|
- Ha még többre vágyunk, akkor megformálhatunk egy kicsi sziklás szurdokvölgyet, pl. úgy, hogy egy néhány méter széles sávban kitermeljük a földet és az így kapott széles árok két részét sziklákkal kibéleljük. Ez a feladat nagy szakértelmet kíván, a két oldali sziklafalnak úgy kell kinéznie, mintha egy szurdokban járnánk. Különösen látványos a hatás, ha a szurdok viszonylag nagy méretű és kanyargós. Teljesen sík területen ilyen formával ne próbálkozzunk, mert munkánk gyümölcse esős időjárás esetén kerti tóvá változhat.
|
|
|
|
|
- Ha környékünkön patak, vagy köves medrű folyó található, akkor összegyűjthetünk nagyobb méretű, simára koptatott, kerekded alakú sziklákat és kisebb köveket. Ezekből a legömbölyített kövekből is lehet sziklakertet építeni, ily módon utánozhatunk kiszáradt folyóágyakat, patakmedreket.
|
|
|
|
|
- Sziklakerti növények tartására kisebb kertekben ideális megoldást nyújthat egy emelt sziklakerti ágyás. Az emelt ágyások 40-80 cm falmagasságú szabályos, vagy szabálytalan alapterületű ágyak, melyek építésekor vastag drénréteggel biztosítjuk a megfelelő vízelvezetésű termőhelyet sziklakerti növényeink számára. Az emelt ágyak fala legtöbbször terméskő, de készíthetőek szép emelt ágyak téglafallal, és megfelelő faanyagból, pl. megtisztított vasúti talpfákból is. A drénezés mellett ügyeljünk az ágy tetejének esztétikus kialakítására, melyet egyedi szikladarabok elhelyezésével, illetve murvatakarással valósíthatunk meg.
|
|
|
|
|
- Amennyiben annyi helyünk sincs a kertben, hogy megépíthessünk egy emelt sziklakerti ágyást, mégis szeretnénk tartani néhány alpesi növénykülönlegességet kertünkben, akkor építsünk egy teknőkertet. Az ilyen, apró termetű növényeket befogadó kertecske alapja ideális esetben egy kőből készült nagyobb edény, pl. egy már használaton kívüli, kőből készült itatóvályú, mely megkopott az idők során. Ha ilyenre nem akadunk, akkor bármilyen egyéb, legalább 30 cm magasságú, nem műanyag edény is megteszi. Az ültetőközeget és a drénréteget itt is a növények igényeinek figyelembe vételével alakítjuk ki, a teknőkert felszínének kialakításakor pedig egy miniatűr természetes sziklafelszín létrehozására törekedjünk.
|
|
|
|
- Ha csak néhány nagyobb sziklát szeretnénk elhelyezni a kertben, akkor alakítsunk ki egy sziklacsoportot, helyezzük azt a kert valamely gyakran látogatott pontjára (pl. egy út mellé). A sziklákat süllyesszük a talajba eredeti (talált) helyzetükben, mintha azok kiálló szórványkövek lennének, ne állítsuk talpra őket, mint valami kerti törpét. A kövek környékét ültessük be olyan alacsonyabb évelő növényekkel, amelyek nem igényelnek különösen jó vízáteresztő képességű talajt.
- A fent említett sziklakert típusok mind a természetet utánozzák, a legtöbb kertészkedő ezek változatait tartja megfelelőnek, hiszen ezek a vadon egy darabkáját adják vissza kertünkben. Lejtős területeken azonban építhetünk teljesen szabályos elrendezésű, úgynevezett mértani sziklakertet is, melyben dominál az épített jelleg, a geometrikus formarendszer. Ilyen, szigorú vonalvezetést követő sziklakertet leginkább akkor érdemes tervezni, ha az egy különleges épülethez kapcsolódva azzal együtt szervesen a tájba illeszkedik, és adott esetben tökéletesebb összhatást eredményez, mint valamelyik természetes tájképi sziklakertforma.
Miután kigondoljuk, hogy milyen sziklakertet építünk, azt is meg kell terveznünk, hogy milyen módon illesszük sziklakertünket a kert környező részeibe. Talán a legjobb megoldás, ha a gyepben elszigetelten, a gyepfelület széle felé helyezzük el, és egy keskeny murvasávval vesszük körbe, amelynek elég mélynek kell lennie ahhoz, hogy a pázsitalkotó füvek terjedését meggátolja (15-20cm). A megfelelő hatás érdekében a murva alá teríthetünk egy csík fóliát is. Ha nagyobb méretű a kert, akkor sziklakertünket ritkán nyírt, magasra hagyott gyepfelületbe is illeszthetjük, így az jobban hasonlít majd egy természetes sziklakibúváshoz. Azonban vigyázzunk, ha a tarackoló fűfajok megvetik a lábukat sziklakertünkben, akkor tönkretehetik összes addigi fáradozásunkat.
A sziklakert építése
Első lépésben jelöljük ki pontosan a sziklakert helyét. Ezután a területet meg kell tisztítanunk minden gyomnövénytől, majd ki kell alakítanunk a sziklakert alapját adó vízelvezető réteget. A legjobb megoldás az, ha a sziklakert helyéről 30-40 cm mélységben eltávolítjuk a termőtalajt, majd ezt a felületet feltöltjük durva murvával, kőtörmelékkel. Ha a drénezésre más megoldást választunk, vagy a lejtős terület miatt nincs szükség drénrétegre, akkor is különös gondossággal végezzük el a gyomtalanítást. A legnagyobb ellenségeink az évelő gyomnövények, ezek közül is leginkább az agresszívan terjedő tarackoló fajok. Ilyenek például a tarackbúza (Agropyron repens) a csillagpázsit (Cynodon dactylon) a Mezei aszat (Cirsium arvense) és az Apró szulák (Convolvulus arvensis). Ezek a legkisebb talajban maradt szárrészről is újra hajtanak, nagyon nehéz őket egy sziklakertből kiirtani, így megtelepedésük megelőzésére nagy gondot kell fordítani. Ha van rá időnk, akár hónapokkal a sziklakert építésének kezdete előtt gyomtalanítsuk a területet (akár gyomirtószerekkel, akár kapával), majd többszöri öntözés után a megjelenő gyomokat azonnal pusztítsuk el.
Ha gondoskodtunk a gyommentes területről és a megfelelő vízelvezetésről, kezdődhet a sziklakert építése. Milyen anyagokra is lesz szükségünk? Kell először is egy talajkeverék, amely a sziklakert talaját képezi majd, szükségünk lesz továbbá a kertet felépítő sziklákra, illetve ugyanennek a kőzetnek az aprított változatára (murva), amelyet a telepítés után díszítésre, mulcsozásra használunk. A kövek kiválasztásakor az elérhetőségtől a tetszetősségig sok szempont szerepet játszhat, a talajkeverék kiválasztásakor azonban a növények igényeit kell szem előtt tartanunk. A legfontosabb követelmény a sziklakert talajával szemben, hogy jó vízelvezető képességű legyen. Ennek érdekében nagy mennyiségű (40-50%) apró murvát, vagy durva szemű homokot (mosott folyami homok) kell az alapanyaghoz keverni. A keverék akkor megfelelően vízvezető, ha a kannából rálocsolt víz azonnal keresztüljárja, nem ül meg a tetején. Alapanyagként a legegyszerűbb esetben bármely átlagos minőségű kerti talaj (saját kertünk talaja) is megfelel, legtöbbször nem szükséges külön földkeveréket vásárolni. Az alapanyaggal szemben annyi a követelmény, hogy évelő gyomnövényektől mentes legyen. Külön meg kell említenünk a speciális igényű növényeket. Vannak mészkerülő növények, melyek kizárólag mészmentes talajon nevelhetők eredményesen. Egy kis odafigyeléssel ezekben is gyönyörködhetünk, csak a megfelelő savanyú kémhatású talajkeveréket kell elkészíteni a számukra. Ugyanígy sok faj kifejezetten mészkedvelő, és savanyú talajon nem fejlődik kielégítően. Ezeket mindenképpen meszes talajra ültessük.
Mielőtt az első követ elmozdítanánk, gondoljuk át, hogy meg tudjuk-e oldani egyedül a feladatot. Ne kockáztassunk, a nehezebb darabokkal vívott harcban komoly sérüléseket szerezhetünk, inkább hívjunk egy barátot segítségül. A sziklákat célszerű a sziklakert helye körül egy körben (nem pedig mellette egy kupacban) elhelyezni, hogy egy pillantással megtaláljuk az éppen szükséges nagyságú és formájú darabot. Ha meggondolatlanul kezdünk bele az építésbe, akkor megtörténhet, hogy minden követ ötször-hatszor odébb kell majd raknunk. Ne fárasszuk magunkat feleslegesen. A sziklákat nem muszáj emelgetni... Görgethetjük őket a talajon, használhatunk vastag deszkát emelőnek, és ha a szikla méretére vonatkozó tanácsokat nem is fogadtuk meg, akkor a már rég bevált görgős módszer még mindig a segítségünkre lehet.
A sziklakertet minden esetben a sziklákból és a laza talajkeverékből együtt állítsuk össze. Ez azt jelenti, hogy a sziklák adják az alapot, melyek közeit a talajkeverékkel töltjük fel. Semmi értelme egy földkupacot emelni, majd azt teletűzdelni gondosan megválasztott kövekkel. Még ha szép és természetes hatású is lenne az így létrehozott sziklakert, a földkupac egy év alatt teljesen megsüllyedne, az egész építmény az alakját vesztené. A sziklakert alapját alkotó sziklák lehetnek a másra nem használható darabok, de akár betontömbök is, senki sem látja őket. A hézagokat folyamatosan töltsük fel az előre elkészített talajkeverékkel, jól nyomkodjuk a földet a kövek közé. Ha sziklahasadékokat hozunk létre, akkor ügyeljünk arra, hogy a sziklák közötti rés ne legyen nagyobb néhány centiméternél. Sík terepen csak alacsony sziklakibúvás jellegű sziklakertet építsünk. Sokan azt gondolják, hogy egy sziklát akkor helyeznek el megfelelően, ha abból minél több látszik. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Egy kisebb kő is nagyobb sziklának tűnhet akkor, ha csak egy része látszik ki a földből, ezért célszerű a szikláknak legalább a harmadát-felét besüllyeszteni. Ezzel egyben ideális környezetet teremtünk a sziklakerti növények gyökérzete számára is. Nagyméretű sziklakert esetén alakítsunk ki minél több kisebb-nagyobb teraszt, ahol megfelelő helyet tudunk biztosítani a legkülönbözőbb növények számára. Nagyobb sziklakertben a köveket ne egyenként elszórva építsük be, egy kő egy növény jelleggel, hanem 4-5 követ építsünk egybe, majd hagyjunk helyet növényeink számára és így tovább. A fentiek figyelembe vételével kövessük a fejben kigondolt (esetleg vázlatosan papírra vetett) tervünket, és építsük fel az egész sziklakertet.
A Sziklakert betelepítése
Nincs elfogadott álláspont arra nézve, hogy mikor kell egy sziklakertet beültetni növényekkel. Telepíthetünk egyrészt az építés közben, másrészt a sziklakert építésének befejeztével, de akár várhatunk egy pár hetet, amíg a talaj megülepszik, és lehetőségünk van a hézagok utántöltésére. A sziklahasadékok beültetését minden esetben célszerű az építéssel egy időben elvégezni, a kész résbe már csak nehézkesen lehet a növényeket begyömöszölni. Építéskor csak fogunk egy földlabdás növényt, a földlabdát a kezünk között összelapítjuk, két szikla közé helyezzük, majd a sziklákat némi talajjal együtt egymás mellé döngöljük. Arra azért ügyeljünk, hogy ne sértsük meg a gyökereket és ezek talajjal érintkezzenek.
Ne ültessünk túl sűrűn. A növények térigényének megítélésekor mindig tartsuk szem előtt az ültetendő növény kifejlett méretét. Ezt az egyes növények leírásaiban mindig megtaláljuk. Ne tévesszen meg senkit a vásárolt példány aktuális nagysága, egy 10 centis dugványból egy év alatt 50 centi magas és ugyanilyen széles növény fejlődhet, és ha nem vigyázunk elnyomhatja túl közel ültetett gyengébb társait. Nagyon fontos, hogy ismerjük az ültetendő növények igényeit annak érdekében, hogy azok a sziklakertben a nekik legmegfelelőbb (fényviszonyok, vízháztartás) helyre kerüljenek. Beültetés után minél hamarabb alaposan öntözzük be a növényeket.
Talajtakarás, díszítés
Ez a gyakran kifelejtett befejező lépés tulajdonképpen az építés részét képezi, célszerű azonban a növények betelepítése után elvégezni. A sziklák között kilátszó talajkeveréket egy 2-3 cm vastag apró szemű murvaréteggel, kőzúzalékkal takarjuk, körülvéve a növényeket is. Ez a takarás számos célt szolgál. Először is a kőzúzalék alkalmazásával egy esztétikusabb sziklakertet kapunk, amely még inkább egy egységes, földből kiemelkedő, repedezett szikla benyomását kelti. Másrészről a murvaréteg mulcsként működik, visszatartja a magról kelő egynyári gyomokat és nem engedi gyorsan kiszáradni a talajt. Sok sziklakerti növény nem szereti, ha levelei a nedves talajjal érintkeznek, a kőzúzalék ezt a problémát is megoldja. Végül, de nem utolsó sorban, a murvaborítás anélkül engedi át magán az esővizet, hogy annak talajt tömörítő hatása érvényesülne. Nagyon fontos, hogy a kőzúzalék színe teljesen megegyezzen a felhasznált szikla színével, különben megbontja a sziklakert harmóniáját. Célszerű egyazon helyről beszerezni mindkettőt.
Zöld kert
sziklakert, köves kert, kő, kert
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
