JANUÁRI TENNIVALÓK A KISKERTBEN

1.) A hosszú, téli "kényszerpihenõ" kiválóan alkalmas arra, hogy megtervezzük kiskertünket a következõ szezonra. Elsõdleges szempont, hogy minél jobban kihasználjuk a területet, és lehetõleg vegyszermentesen (biokultúrában) állítsuk elõ a család számára nélkülönözhetetlen friss zöldségeket. Egy négytagú család éves zöldségigényének kielégítésére körülbelül 100 m2 területre van szükség. Növénytársításokkal, másodvetéssel, köztes termesztéssel még hatékonyabban kihasználhatjuk a kertünket. A kártevõk ellen védekezhetünk természetes módon, kihasználva egyes növények "kertdoktor" hatását. Fontos szempont, hogy ugyanaz a növénycsalád (káposztafélék, gyökeresek, bogyós termésûek) ne kerüljön ugyanarra a helyre csak 3-4 évente. Igy elkerülhetjük a növénycsaládra jellemzõ kártevõk, kórokozók elszaporodását és a növények újrafertõzõdését. A vetésforgóhoz osszuk fel kertünket négy részre és minden évben cseréljük az egyes növénycsaládok helyét. Egyik ágyásunkat hagyjuk meg az évelõ növényeknek (sóska, rebarbara, spárga, fûszernövények), egy-egy ágyást a káposztaféléknek, a borsónak és babnak, gyökereseknek és a bogyós termésüeknek alakítsunk ki. A borsó és a bab gazdagítja a talajt nitrogénben, utánuk a következõ évben ültessük a nagy tápanyagfogyasztókat (paprika, paradicsom, káposzta), ezeket követhetik a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem). A hagymát, salátát, spenótot, retket köztes növényként termesszük.

2.) Gondoskodjunk a család természetes vitaminforrásáról, készítsünk csíranövényeket, melyek vitaminbombaként hatnak szervezetünkre. Ehhez használhatunk ismert eredetû, nem csávázott magokat, vagy bio magokat, melyek szûrõpapíron 3-4 nap alatt kihajtanak. A friss csíranövények vajaskenyérre szórva, salátákban, müzliben nagyon ízletesek, és immunerõsítõ hatásuk van. Erre a célra a leggyakrabban használt magok: zsázsa, retek, mustár, lucerna, búza, vöröskáposzta, hagyma, brokkoli, csicseriborsó, napraforgó.

3.) Kinti tennivalóink közül a legfontosabb, hogy nagy hó esetén a díszcserjékrõl, tûlevelû bokrokról távolítsuk el a havat, hogy ágaik ne törjenek le. Fagymentes napokon, fõként, ha csapadékban szegény telünk van, locsoljuk meg a tûlevelû fáinkat, örökzöld cserjéinket. Fagyérzékeny évelõ virágainkat, fûszernövényeinket takarjuk be falevéllel, rõzsével. Gyümölcsfáink metszésével várjunk februárig, csak a gyenge növekedésû fákat, bogyós cserjéket metszhetjük, de ezeket is csak -2 C fok feletti hõmérsékletnél.

Vetés: a türelmes, tapasztalt hobbi kertész próbálkozhat a muskátli és petúnia palánták elõállításával is. Igaz, hogy ezekbõl tavasszal kaphatók virágos palánták, de a magunk nevelte virág mindig kedvesebb, mivel végigkövethetjük fejlõdését a virágba borulásáig. Mindkettõ lassú fejlõdésû növény, ezért magjaikat már januárban el kell vetni szaporítóládába. Palántáikat ablakpárkányon, világos, 18-20 C fokos helyen neveljük. Fontos, hogy palántaneveléshez ne használjunk általános virágföld keveréket, mivel ezek túl sok tápanyagot tartalmaznak, és a gyenge palántákat kiégethetik. Szintén január végén vethetjük a Salvia (paprikavirág), Verbena (vasfû), Lobelia, Coleus (díszcsalán) magokat. Vigyázzunk arra, hogy a téli fényszegény viszonyok közt ne locsoljuk túl a palántáinkat, mivel azok megnyúlnak.

Remélve, hogy a december 13-án elvetett Luca napi búzájuk is jó termést jósolt erre az évre, kívánunk boldog Új Esztendõt!

Zöld kert